Miben segíthetek?   •   Telefon: +36 70 542-2629   •   E-mail: Honlaptérkép

Nagyböjti szokások

Nagyböjti szokások
A böjt és a farsang jelképes párviadalát színre hozó dramatikus játék, a Cibere vajda és Konc király. Ez az igen elterjedt szokás főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

A böjt és a farsang jelképes párviadalát színre hozó dramatikus játék, a Cibere vajda és Konc király. Ez az igen elterjedt szokás főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Cibere vajda győzelmével elkezdődik a böjti időszak. Böjti eledel: A tányéron lévő étel is jelezte, hogy már böjt van. Gyakran főztek sós vízben nagy szemű magyar babot, amelyet lófogú borsónak is neveztek, sőt, "lutheránus babnak" is. Ezt nemcsak ebédre, vacsorára készítették, hanem napközben is fogyasztották. Néhol szemes kukoricát főztek. Különös böjti eledel volt a csíramálé, (amikor a csíra már egy centiméter nagyságú volt, mozsárban megtörték, levét kisajtolták, liszttel elegyítve cseréptálakban, kemencében megsütötték) vagy a kukoricamálé is. (a kukoricalisztet tejjel leforrázták, kirakták a fejes káposzta tiszta levelére, és kemencében megsütötték). Nagypénteken sohasem reggeliztek. ebédre aszaltszilva-leves (rántás és habarás nélkül, csak a maga levében megfőzve) és mákos tészta volt az asztalon, vacsorára főtt tojás kenyérrel. A nagyböjt, az önmegtartóztatás időszaka. Ilyenkor a lányok, asszonyok sötétebb színű ruhákat viseltek. A szent 40 nap alatt tilos volt bármilyen mulatozás. A tilalmak ellenére az ifjúság körében játékok tették színesebbé ezt az időszakot, amit a tavasz örömével játszotak. Ilyen játékok voltak a KARIKÁZÁS (leánykörtánc), SZINAZÁLÁS (A játékot körben játszották. A kör közepébe beállt egy lány, behívott egy legényt és táncolt vele. A dal végén " Szállj már ki!" új pár állt a körbe. Az énekhez lassú és gyors csárdást táncoltak.), VONULÁS (Böjti vasárnapokon a lányok, néha a legényekkel együtt énekelve vonultak végig a falun. Menet közben kapus játékokat játszottak.), CSÜLKÖZÉS (Több fiú játszotta. Egy sima téren nagyobb fadarabot állítottak fel. Ezt hívták csülöknek. A csülök köré kört húztak. A játék célja, hogy a legények a csülköt botjukkal ledöntsék), SAJBÓZÁS (böjti vasárnapok estéin tüzet raktak. A legények hosszú botra tűzött karikákat tüzesítettek meg, melyeket a fejük fölött lóbálva elrepítettek, miközben kikiáltották az általuk szeretett leány nevét.), a MANCSOZÁS (A mancsozó bottal kellett a levegőbe feldobott golyót elütni. A legények díszesen faragott bottal kedveskedtek annak a lánynak, aki tetszett nekik.)Forrás: mek.hu; Kémenes Lóránt és Veres Emese-Gyöngyvér irásai alapján) 

 
 
Belépés
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Név:*
E-mail:*

Az Adatvédelmi Nyilatkozatot elolvastam és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával elfogadom.

Adatkezelési nyilvántartási azonosító: NAIH-96282/2016.


Leiratkozom
hagyományosan.hu hagyományosan.hu
hagyományosan.hu
hagyományosan.hu